Nevelési programunk és helyi tantervünk

 

Elfogadás dátuma: 2004. április 15.

 

Jóváhagyás dátuma: 2004. május

 

Felülvizsgálat dátuma: 2007. december 20.

 

Jóváhagyás dátuma: 2008. február

 

Felülvizsgálat dátuma: 2010. december 07.

 

Jóváhagyás dátuma: 2011. február 15.

 

Felülvizsgálat dátuma: 2011. november 14.

 

Jóváhagyás dátuma: 2011. december 31.

 

Felülvizsgálat dátuma: 2013. március

 

Jóváhagyás dátuma: 2013. március 31.

 

 

Őrmezei Általános Iskola

 

 

OM 102796

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

 

1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................................................... 5

 

 

 

1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐOKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI ÉS ESZKÖZEI 5

 

 

 

 

1.1.1 Alapelveink............................................................................................................................................ 5

 

1.1.2 Kiemelt céljaink, feladataink................................................................................................................. 5

 

1.1.3 Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink ................................. 6

 

1.1.4 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai ........................................................................................... 7

 

 

 

 

1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................... 8

 

 

 

 

1.2.1 Feladatok .............................................................................................................................................. 8

 

1.2.2 Képességfejlesztés ................................................................................................................................. 9

 

1.2.3 A kognitív kompetenciák fejlesztése ...................................................................................................... 9

 

1.2.4 Személyes kompetenciák fejlesztése .................................................................................................... 17

 

 

 

 

1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................... 20

 

 

 

 

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................................ 20

 

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása............................................................................... 21

 

 

 

 

1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................................... 22

 

 

 

 

1.4.1 A szociális és állampolgári kulcskompetenciák fejlesztése ................................................................. 23

 

1.4.2 A közösségfejlesztés színterei .............................................................................................................. 29

 

 

 

 

1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI........................................................... 30

 

 

 

 

1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................................................... 30

 

 

 

 

1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................ 32

 

 

 

 

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................ 32

 

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ........................................................................... 34

 

1.6.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok .................................... 38

 

1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................................................... 39

 

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 42

 

 

 

 

1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................................. 43

 

1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .............................................. 44

 

 

 

 

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................... 44

 

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................................................. 44

 

1.8.3 Az iskola partnerei .............................................................................................................................. 44

 

 

 

 

1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................................. 46

 

 

 

 

1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................................................ 46

 

1.9.2 Az értékelés rendje .............................................................................................................................. 46

 

1.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei ............................................................................................. 46

 

 

 

 

1.10 A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÉS AZ ISKOLAVÁLTÁS ............................................................................................ 47

 

 

 

2 HELYI TANTERV ......................................................................................................................................... 48

 

 

 

2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ............................................................................................ 48

 

2.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ...................................................................................... 49

 

2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................. 51

 

 

 

 

2.3.1 Taneszközök ........................................................................................................................................ 51

 

 

 

 

2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .......... 52

 

 

 

 

2.4.1 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 52

 

2.4.2 Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 52

 

 

 

 

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ....................................................................................................................... 53

 

2.6 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................... 54

 

2.7 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................................... 55

 

 

 

 

2.7.1 A magasabb óraszámú nyelvi csoportba kerülés feltételei: ................................................................ 55

 

2.7.2 Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak csoportbontása a 7. és 8. évfolyamokon ............ 55

 

2.7.3 Mit tudunk nyújtani a kötelező tanítási órákon felül? ......................................................................... 55

 

 

 

 

2.8 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI................. 57

 

 

 

 

2.8.1 A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái alsó tagozaton ...................... 57

 

2.8.2 A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái felső tagozaton ..................... 58

 

2.8.3 A tanulás eredményességének mérése felső tagozaton ....................................................................... 58

 

 

 

 

2.9 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ....................... 59

 

2.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................... 60

 

2.11 A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI, A TANULÓK JUTALMAZÁSA .... 61

 

 

 

 

2.11.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei az alsó tagozaton ............................ 61

 

2.11.2 A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése felső tagozaton ............................................... 65

 

2.11.3 A tanulók jutalmazása .................................................................................................................... 66

 

 

 

 

2.12 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 67 Pedagógiai Program Őrmezei Általános Iskola

 

3

 

 

 

 

2.12.1 Lakótelepi helyzetkép ..................................................................................................................... 67

 

2.12.2 A szükséges erőforrások ................................................................................................................. 67

 

2.12.3 Egészségnevelési program ............................................................................................................. 69

 

2.12.4 Környezeti nevelési program .......................................................................................................... 71

 

2.12.5 Fogyasztóvédelem .......................................................................................................................... 73

 

2.12.6 Az egyes tantárgyak környezeti, egészség- és fogyasztóvédelmi nevelési lehetőségei .................... 74

 

 

 

3 ÉRVÉNYESSÉGI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK ...................................................... 79

 

 

 

3.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:.................................................................................................................................. 79

 

3.2 A PROGRAM BEVEZETÉSE .............................................................................................................................. 79

 

 

 

 

3.2.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................ 79

 

 

 

4 ZÁRADÉK ....................................................................................................................................................... 81

 

 

 

Legitimációs eljárás .......................................................................................................................................... 81 Pedagógiai Program Őrmezei Általános Iskola

 

4

 

„Hol élő példából s tulajdon tapasztalásból tanulhatsz, ott tudományod legjobb alapon áll.”

 

(Kölcsey Ferenc) Pedagógiai Program Őrmezei Általános Iskola

 

5

 

 

 

1 Az iskola nevelési programja

 

1.1 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai és eszközei

 

 

Iskolánk, mint köznevelési intézmény, nyolc osztályos általános iskola, egyben az Őrmezei lakótelep egyetlen alapképzést adó intézménye, kiemelten fontosnak tartja a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1. § (3) alapján, hogy

 

„…pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.”

 

A gyermekek személyiségfejlesztésében fontosnak tartjuk, hogy demokratikus szellemben tevékenykedő, jól képzett pedagógusok fejlesszék őket. Nevelőtestületünk fő törekvése, hogy a kialakított helyi pedagógiai programot közös tevékenységben a tanulókkal, azonos követelményrendszer felállításával és egységes betartásával, jó hangulatú iskolában valósítsuk meg.

 

Feltételezzük és bízunk benne, hogy lelkiismeretes munkánk eredményeként gyermekeink megállják majd helyüket mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban, és reményeink szerint megtalálják egyéni boldogulásukat a XXI. századi Magyarországon.

 

 

1.1.1 Alapelveink

 

 

 

nyújtsunk minden tanulónak egységes, korszerűalapműeltséget az esélyegyenlőég biztosításával

 

tehetséges tanulóink számára biztosítsuk a képességeik kibontakoztatását

 

biztosítsuk a felzárkózás lehetőégét

 

biztosítsuk a sajátos nevelési igényűtanulók megfelelőfejlesztését

 

segítsünk a továbbtanulásra való felkészülésben

 

fejlesszük az emberi értékeket, pozitív erkölcsi tulajdonságokat

 

neveljünk hazaszeretetre és más országok népeinek tiszteletére

 

mutassunk példát abban, hogy becsüljék és tiszteljék embertársaikat, legyenek toleránsak másokkal szemben

 

segítsünk abban, hogy váljanak képessé önmaguk megvalósítására, és alkotó emberként tudjanak élni a jövőtársadalmában

 

biztosítsuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését

 

 

 

1.1.2 Kiemelt céjaink, feladataink

 

 

Tegyük képessé tanulóinkat:

 

 

 

az alapműeltség megszerzésére, továbbtanulási aspirációik megvalósítására

 

az önállóság, öntevékenység, motiváltság és kreativitás beépítésére tevékenységrendszerükbe

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

6

 

 

 

hogy nyitottak legyenek az újra, jellemezze őet a rugalmasság, leleményesség, tolerancia és kockázatvállalás

 

tudjanak élni az autonómiával és ismerjék az önértékelést

 

a fegyelmezett, kitartó tanulás készségszintűelsajátítására

 

az együttműödésre, kooperációra másokkal és mások értékrendjének elfogadására

 

az iskola hagyományainak őzésére, a „I” tudat erőítésére

 

 

 

Alapvetőcéunknak tartjuk a kulcskompetenciá fejlesztéé.

 

 

A kompetencia az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelőmotivációt biztosító attitűök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyezőoktatást értjük, amely lehetőé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerűkeretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúránk megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésbő kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztetőtanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlőéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Birtoklása alkalmassá teheti az egyént egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához.

 

Az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán a kulcskompetenciák kialakítására, a következőévekben a bőítésükre helyezzük a hangsúlyt.

 

Az alapozó szakaszban a pedagógiai tevékenységünk célja az alapvetőkészségek, képességek, az alapkészségek megerőítése, pótlása, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése, az eltérőtanulói fejlettségi szint kezelése, a helyi tanterv alapján elvárt teljesítménytő elmaradók felzárkóztatása. Lehetőéget teremtünk ahhoz, hogy a tanulóink mindegyike elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Célunk bátorító, önbizalmat növelő önismeretet előegítőnevelés, mely reményeink szerint sikeres az optimális léptékűszemélyiségfejlesztés, a személyiség kibontakoztatásának segítése, az értelmi, cselekvési képességek megalapozása, a társas- társadalmi együttműödéshez szükséges szóbeli, írásbeli nyelvi képességek kialakítása, a kommunikációs képességek, a narratív, a lényegkiemelő a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése területén.

 

Olyan készség és képességfejlesztést tartunk feladatunknak, amely későb a további sikeres tanulás előeltétele lehet.

 

A szociális hátrányok enyhítésére törekszünk.

 

Fejlesztőunkánkat eredményesnek tekintjük, ha kialakul a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőészség, a problémamegoldó képesség, a kockázat értékelése, a döntéshozatal.

 

 

1.1.3 Sajáos neveléi igéyűtanulónk nevelééel, oktatááal kapcsolatos céjaink

 

 

 

biztosítjuk integrált nevelésüket

 

a többi tanulóval történőegyütt haladásukat

 

esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén

 

biztosítjuk a speciális fejlesztésüket megfelelőszakember bevonásával /fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus/

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

7

 

 

 

1.1.4 Nevelő-oktatómunkák eszköei, eljááai

 

 

A fenti célok elérése érdekében a tanítás-tanulás folyamatát úgy kell megszervezni, hogy:

 

 

 

eljuttassuk tanulóinkat képességeik maximumára

 

a gyerekre jellemzőjó képességeket kiemelve, azokat fejlesztve hassunk a többi képesség kibontakoztatására

 

egyaránt fejlesszük a kiemelkedőképességű tehetséges gyermeket és a műeltségi hátránnyal induló és nehezen kezelhetőgyermekeket

 

segítsük az egyén beilleszkedését a közösségbe, hogy sokoldalú személyiségével válhasson a közösség hasznára

 

jó hangulatú légkört biztosítsunk az iskolában, hogy minden tanuló saját képességeihez mérten teljesíthessen

 

olyan tanulási technikákkal vértezzük fel tanulóinkat, amelynek birtokában képesek lesznek az alapműeltség színvonalas elsajátítására

 

Kiemelt jelentőégűek tartjuk a differenciált szervezési és nevelési módszerek felhasználását, így segítve a tanulók egyéni fejlőésének útját.

 

 

 

A szervezeti keretek, a munkaformák kiválasztásánál, a hangsúlyok kialakításánál a legfőb szempontjaink az alapozó, fejlesztő pótló, pedagógiai tevékenységek hatékonyságának, eredményességének növelése.

 

A tanári tanulásszervezés kizárólagossága helyett a tanítói tanulásszervezés teret és idő nyert.

 

A pedagógiai feladatok teljes osztályokban - órarend által meghatározottan – tanórákon valósulnak meg. Differenciált, ill. kooperatív tanulásszervezést valósítunk meg, így lehetőé válik az egyéni szükségletek figyelembe vétele, a képességek, készségek egyénre szabott fejlesztése. A kooperatív munkaforma egyaránt hatékony, eredményes a jobb képességűk további fejlőése és a felzárkózást, fejlesztést igénylő segítése szempontjából. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

8

 

 

 

1.2 A szeméyiséfejlesztésel kapcsolatos feladatok

 

 

A gyerekek számára követendőpéldát a szerető gondoskodó szülő ház és az iskola nyújt. Különösen mintaértékűa pedagógus magatartása, emberi hozzáállása.

 

Az értelmes emberi életre neveljük tanulóinkat, ami kulturált, harmonikus, erkölcsös emberi életmódot jelent.

 

 

1.2.1 Feladatok

 

 

 

a család tisztelete, szülő, nagyszülő megbecsülése

 

a pozitív emberi tulajdonságok megismertetése /történelmi, irodalmi, közéleti, tudományos életbő és napjainkból vett példaképek alapján

 

a negatív tulajdonságok elítélése

 

az erény és a bű fogalmának kialakítása

 

az alapvetőerkölcsi törvények megismerése, betartása az emberi társadalomban

 

a munkaerkölcs kialakítása

 

a nemi erkölcs megismertetése /magyarázat, példák, irodalmi szemelvények, filmek segítségével/

 

az iskolai élet törvényeinek betartása /házirend, etikai kódex alapján/

 

az embertípusok megismertetése testalkat, vérmérséklet, motiváció, értékrend szerint

 

a szociális készségek / empátia, tolerancia, konfliktuskezelés/ tanítása, fejlesztése

 

önmagunk pozitív irányú fejlesztése /önismereti játékok, tréningek, önkontroll/

 

 

 

- a helyes tanulási módszerek megismertetésével

 

- a képességek szerinti differenciált foglalkozásokkal

 

- változatos játékos gyakorlatokkal

 

- önképzéssel /gyűtőmunkákkal /

 

- az önműelés igényének kialakításával /olvasás, színház-, múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulások, stb./

 

 

 

tartalmas programok; tanulmányi versenyek, vetélkedő, szellemi totók, hagyományos hangversenyek, sportnapok, ünnepélyek, iskola-hét szervezése

 

a testi-lelki egészség elérése érdekében megismertetjük a helyes napirendet, az egészséges étkezési szokásokat a helyes öltözködés és a testedzés, mozgás, sport, a játék formáit, s ezeket gyakoroltatjuk /túrák, sportversenyek, rendszeres testedzés szervezése/

 

megismertetjük tanulóinkat a káros szenvedélyek következményeivel, azok hatásával, veszélyeivel /elődások, orvos, rendő, szakemberek segítségével, drog-prevenciós tevékenységek, filmek a drog ellen/

 

a tanári kar egységesen fellép a káros szenvedélyek megelőése érdekében

 

az esztétikai értékrend ismertetése: népi motívumok díszítőelemek a kézimunkákban, rajzokban, népi játékok, dalok, táncok alapján megszerettetjük, majd későb magasabb műészi szintre is eljuttatjuk tanulóinkat.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

9

 

 

 

1.2.2 Kéesséfejleszté

 

1.2.2.1 CÉLUNK

 

A gyermeket segítsük olyan emberré válni, akire jellemzőaz autonóm cselekvés (a cselekvés összefüggéseinek látása, saját élettervek kialakítása és önálló vezetése, jogok, érdekek érvényesítése és védelme) az eszközök interaktív használata (a nyelv, a szimbólumok és a szövegek interaktív kezelése, az ismeretek használata, az új információs technológia használata) a szociálisan heterogén környezetben való műödés (másokkal való kapcsolatépítés, csoportmunkában való együttműödés), aki a tanulást kezdeményezi és az új fogalmakat, módszereket, technikákat alkalmazza a munkájában. Aki megfelelőszintűönkontrollal bír. Aki hatékonyan kezeli az idejét és a prioritásokkal is tisztában van. Aki energikusan törekszik a kitűött célok felé. Mérlegeli és összeveti a lehetőégeket és a célokhoz illeszkedődöntést hoz. Képes a team-munkára, hatékony és gyümölcsözőegyüttműödésre másokkal. Fejlett interperszonális készségekkel rendelkezik, hatékony kommunikációra, kapcsolatépítésre különbözőemberekkel.

 

Rendelkezik a másokkal való azonosulás, az empátia képességével.

 

 

1.2.2.2 FELADATAINK

 

Az önismereti képességek közül elsőorban a reális és pozitív énkép, az önbecsülés, az önkontroll, az önmotiválás, a szerepvállalás, a kooperativitás, a kötelezettségvállalás, az egyéni arculatformálás fejlesztését tartjuk fontosnak.

 

A kulcsképességhez tartozó általános mentális képességek közül a logikus gondolkodás, az absztrakt gondolkodás, a kombinációs készség, az elemzőészség, az ítélőépesség, a tanulási képesség fejlesztését.

 

A kreatív képességek közül a képzelőrőés az alkotóképesség kibontakoztatása elsőorban a célunk. A kommunikációs képességek közül a figyelem-összpontosító képesség, a világos kifejező-készség, az érvelési képesség, a mások megértésének képességének fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Az önértékeléssel összefüggőképességek közül az önfegyelem, az önkritika fejlesztésére.

 

A munkavégzési, műzaki képességek közül a munkaszervezés, a rendszerszemlélet, a kezdeményezőészség, a gyakorlatias feladatértelmezés fejlőését tartjuk elsőlegesnek. A munkavégzés minőégét befolyásoló képességek között a precizitás, az áttekintőképesség, az előigyázatosság játsszák a főzerepet.

 

A cselekvőképességek sorában a legfontosabbak az állóképesség, a célirányosság, a pontosság, a teljesítőépesség és a megbízhatóság.

 

Társas (közösségi) képességek között pedig az alkalmazkodó képesség, a felelőségvállalás, a kapcsolatteremtés, az objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben.

 

 

1.2.3 A kognití kompetenciá fejlesztée

 

 

A kognitív kompetenciák fejlesztésekor a kreatív, kritikus, problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése mellett célunk az önműelés igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése. A tanulás képességének fejlesztése ismeretfeldolgozási technikák megtanításával, jól megalapozott tanulási szokások kialakításával és továbbfejlesztésével történik. Fontos, hogy tanítványaink számára biztosítsuk a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőégét, ösztönözzük az ismeretek, adatok, információk gyűtését (pl. könyv- és könyvtárhasználat), a gyűtött adatok, ismeretek célszerű gondos elrendezését és megfelelőhasználatát. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

10

 

 

 

A kognitív kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó feladataink:

 

 

 

A logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás a lényegkiemelés képességének fejlesztése

 

Az olvasási kedv felkeltése

 

A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása

 

Tanulási szokások, technikák megalapozása

 

Az emlékezet fejlesztése - látott, hallott, olvasott élmények felidézése.

 

 

1.2.3.1 AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

 

Feladataink

 

A tanítványainkat képessé kell tennünk gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történőkifejezésére és értelmezésére, a helyes és választékos nyelvhasználatra, a képesség alkalmazására a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidő tevékenységekben.

 

A fejlesztendőkompetenciaterületek:

 

 

 

Szóbeliség

 

Írásbeliség

 

Képi információ feldolgozása

 

Információkezelés

 

IKT

 

Forráskezelés

 

A kommunikáció értékelése

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőnnyyeellvvhhaasszznnáállaattii kkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőzése, szövegértőolvasás (különbözőszövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésbő történőolvasás) megfelelőstratégiával való olvasása és értelmezése)

 

szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különbözőtípusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása, megírása, az írás folyamatának ellenőzése (a kigondolástól a korrektúrázásig)

 

kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelőalakítása.

 

információk megkeresése, összegyűtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűtése és feldolgozása a tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából

 

segédeszközök használata

 

saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése. helyzetnek megfelelőmódon, meggyőőn, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása

 

összetett szövegek ill. szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különbözőtechnikák (jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével

 

releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóba

 

a személyes és kulturális gazdagodás forrásainak és lehetőégeinek azonosítása a kapott közlésekben.

 

 

 

Az anyanyelvi kompetencia fejlőéséhez szükséges egyéb képességek közül különös gondot fordítunk a következő fejlesztésére: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

11

 

 

 

a problémamegoldás képessége

 

a logikus gondolkodás képessége

 

a lényeg kiválasztásának képessége

 

az önellenőzés igénye

 

az ismeretek aktivizálásának képessége

 

 

 

Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra

 

Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk:

 

 

 

olvasás

 

írástechnika

 

helyes beszéd,

 

helyesírás,

 

nyelvi helyesség,

 

viselkedési kultúra,

 

stílusérzék

 

 

 

A kulcskompetencia kialakításához a következőismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:

 

 

 

szókincs

 

a nyelvtan, nyelvtani szabályok

 

a nyelvi funkciók

 

a szóbeli kapcsolattartás főtípusai

 

az irodalmi és nem irodalmi szövegek fajtái

 

a különféle nyelvi stílusok fősajátosságai, stílusjegyek

 

a nyelv és a kommunikáció változásai különféle helyzetekben.

 

 

 

Törekszünk az alábbi attitűök kialakítására:

 

 

 

mások megismerésének az igénye.

 

magabiztos fellépés, ha nyilvánosság előt kell beszélni

 

motiváltság a nyelvi közlésre

 

az esztétikai minőég tisztelete, a szavak / kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőégre való törekvés a megnyilvánulásokban

 

az irodalom szeretete

 

a kritikus és építőjellegűpárbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése

 

a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklőés

 

tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák idően, különbözőföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetőn.

 

 

 

A szakrendszerűoktatás időeretében a következőfelzárkóztató, alapozó, fejlesztőtevékenységeket valósítjuk meg:

 

A biztos kommunikációs készség fejlesztése:

 

 

 

megfelelőartikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő hanglejtés alkalmazása

 

változatos köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás

 

kulturált nyelvi magatartás - a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,

 

kifejezőépesség - az aktív szókincs gazdagítása, érzékletességre való törekvés, tömör és világos kifejezésmód

 

az értelmes beszéd - a mondanivaló egyszerű mások számára érthető hatékony, a köznyelvi normákhoz alkalmazkodó, nyelvileg is helyes, pontos, szabatos tömör és világos közlése, a mondottak mások általi megértésének ellenőzése,

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

12

 

 

 

a különféle közlések megértése különféle helyzetekben,

 

a nyelvi problémaészlelés képessége.

 

 

 

A jövendőtanulmányokhoz szükséges és a felnőt életben használandó olvasni tudás (szövegértés) kialakítása:

 

 

 

az értő kritikai és kreatív olvasási képesség - az életkornak megfelelőtempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás

 

szövegelemzési eljárások alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, szöveg tagolása, tények, adatok kiemelése, ok-okozati kapcsolat felismerése, , a szóbeli összefoglalás elvégezése)

 

tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.

 

vázlat ill. jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemzőműeleteire építve ill. fokozatosan önállósulva

 

a közlésekbő ismeretek, információk szerzése

 

az írott információk, adatok és fogalmak gyűtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.

 

releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban.

 

 

 

A jövendőtanulmányokhoz szükséges és a felnőt életben használandó írni tudás (szövegalkotás) kialakítása:

 

 

 

a helyesírási készség kialakítása és fejlesztése

 

különbözőcélt szolgáló, különbözőtípusú szövegek megírása, a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával

 

az írás folyamatának ellenőzése

 

rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelőírástechnika

 

érvek meggyőőmódon történőmegfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének meghallgatása, olvasása.

 

 

 

A tanulási képesség fejlesztése:

 

 

 

vázlatkészítés tanári segítséggel,

 

az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyakorlása.

 

a közlésekbő ismeretek, információk szerzése

 

az írott információk, adatok és fogalmak gyűtése és feldolgozása.

 

 

 

Az idegen nyelven történőkommunikáció kulcskompetenciái

 

Tanítványaink fejlőése érdekében fontos, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítsunk a kulcskompetencia fejlesztésével kapcsolatos feladatainknak.

 

Tanulóink elsajátítják a célnyelv szókincsét, a funkcionális nyelvtani ismereteket, valamint a szóbeli interakciók főb típusait, fejlesztik a közvetítés készségét, a magyar és idegen nyelvi szókincsüket és funkcionális nyelvi ismereteiket összevetik anyanyelvükéivel, észlelik a hasonlóságokat és különbségeket, megértenek szóbeli üzeneteket, kezdeményeznek, folytatnak és lezárnak beszélgetéseket, képesek szöveget megérteni és alkotni, összehasonlítják a célnyelvi társadalmi hagyományokat a magyar társadalmi hagyományokkal, pozitív viszonyt alakítanak ki más nyelvek iránt, tisztelik a kulturális sokféleséget.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáátt ttaarrttjjuukk sszzüükkssééggeessnneekk::

 

 

 

az idegen nyelvek ismerete: a szókincs és a funkcionális nyelvtan

 

a verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek főtípusai

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

13

 

 

 

fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete.

 

 

 

Elsőorban a következőképességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

 

 

 

a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történőmegértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelőskáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidően, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtő különbözőnyelven az egyéni igények és szükségletek szerint

 

a szóbeli üzenetek megértésének képessége

 

a beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának képessége

 

az egyén igényeinek megfelelőszövegek olvasásának és megértésének képessége

 

a segédeszközök megfelelőhasználatának képessége

 

az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történőelsajátításának képessége

 

a közvetítés és az interkulturális megértés készsége.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

a kulturális különbségek és sokféleség tisztelete

 

a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklőés és kíváncsiság.

 

 

1.2.3.2 MATEMATIKAI KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

 

A matematikai kompetencia a „atematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).

 

A legalapvetőb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

 

Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelőn.

 

A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van.

 

A kompetencia fejlesztendőkészség és képességterületei:

 

Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás.

 

Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, mennyiségi következtetés, érvelés.

 

Kommunikációs képességek: nyelvi képességek, nyelvi fejlettség, relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, olvasási sebesség, térlátás, térbeli viszonyok, hosszúságbecslés, rész-egész észlelése, észlelési képesség.

 

Tudásszerzőképességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő számolási képesség, műeletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség).

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk:: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

14

 

 

 

matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban, matematikai úton történőindoklás stb.

 

elvonatkoztatás és általánosítás, matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévőmodellek alkalmazása az adott kérdésre

 

matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése (jelek és képletek), és a természetes nyelvvel való kapcsolatuk megértése

 

kommunikáció a matematikában, a matematikáról és a matematika segítségével

 

segédletek és eszközök használata (az informatikát is ideértve)

 

az alapvetőmatematikai elvek és folyamatok alkalmazása a mindennapok során, otthon és a munkahelyen.

 

 

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáárraa vvaann sszzüükksséégg::

 

 

 

a matematika terén szükséges tudás magában foglalja a számok, mértékek és szerkezetek, az alapműeletek és alapvetőmatematikai megjelenítési formák alapos ismeretét. A számtani tudás az összeadás és kivonás, az osztás és a szorzás, a százalék- és arányszámítás fejben és írásban történőönálló, megbízható és hatékony problémamegoldó alkalmazása a legkülönfélébb hétköznapi élethelyzetben

 

a matematikai kifejezések, koncepciók és fogalmak ismerete; ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit

 

különbségtétel különbözőmatematikai megállapítások között (állítással vagy feltételezéssel van-e dolgunk stb.)

 

annak ismerete, hogy milyen kérdésekre adható matematikai válasz

 

egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete - mi (nem) számít matematikai bizonyításnak -.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

„ számoktól való félelem” leküzdése

 

a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülőproblémák megoldására

 

az igazság tisztelete

 

törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére.

 

 

 

A szakrendszerűoktatás időeretében a következőfelzárkóztató, alapozó, fejlesztőtevékenységeket valósítjuk meg:

 

 

 

a természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben

 

a számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen)

 

a biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben

 

a biztonságos szám- és műeletfogalomra épülőszámolási készségek kialakítása, fejlesztése (mérések, mértékváltások)

 

a sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése

 

a geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerűtranszformációkkal

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

15

 

 

 

a problémamegoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával

 

a valószínűégi szemlélet megalapozása a valószínűég számítását fejlesztőjátékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel

 

konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

 

 

1.2.3.3 A TERMÉSZETTUDOMÁNYI /MŰZAKI/ KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

 

A természettudományi kompetencia arra a képességre és hajlamra utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéséket vonjunk le. A műzaki tudományok terén meglévőkompetenciát úgy tekintik, mint e tudásnak és módszertannak az érzékelt emberi akaratra vagy szükségletekre válaszként adott alkalmazását. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyéni polgár felelőségét.

 

AA kkoommppeetteenncciiaaffeejjlleesszzttééss ssoorráánn aazz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáátt ttaarrttjjuukk sszzüükkssééggeessnneekk::

 

 

 

a természeti világ alapelveinek, az alapvetőtudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése

 

a technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlőés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlőés)

 

az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatban), valamint a tudomány speciális területein, mint például az orvostudományban, és értenie kell a tudomány és technológia természeti világra gyakorolt hatását.

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

a természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák

 

a műzaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések ill. következtetések levonása céljából

 

képesség arra, a tudományos kutatás alapvetőjellemzőnek felismerésére és a hozzájuk vezetőkövetkeztetések és indoklás közlésére.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

a tudomány és technika kritikus értékelése

 

kíváncsiság

 

az etikai kérdések iránti érdeklőés

 

a biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet – különösen a tudományos és technológiai fejlőés tekintetében az önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

16

 

 

 

 

 

Alapvetőfejlesztési feladatunk a környezettudatosságra nevelés

 

 

 

 

A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelőségteljesen alakítja életvitelét, előegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlőését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában.

 

Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklőését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelő állampolgár nevelését. A felnövekvőgenerációknak idően fel kell ismerniük az értékek megőzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőégét, törekedniük kell személyes biztonságuk megteremtésére, ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy előegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvőnemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, előegítve az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlőését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást.

 

Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőzésébe, gyarapításába. Magatartásukban kialakuljon és erőödjék meg a személyes biztonságra törekvés.

 

 

1.2.3.4 A DIGITÁLIS KOMPETENCIA (ICT) FEJLESZTÉSE

 

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A multimédia technológiájának alkalmazása információk szerzése, tárolása, előllítása, bemutatása és cseréje céljából.

 

A tanulók a számítógép segítségével információkat (vissza)keresnek, értékelnek, tárolnak, előllítanak, bemutatnak és cserélnek.

 

Használják a főb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, adatbázisokat, információtárolást és –kezelést.

 

Fejlesztik az információ hitelességének és megbízhatóságának felismerési képességét, ismerik, és tiszteletben tartják a használathoz tartozó jogi és etikai elveket.

 

Nyitottá válnak kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvételre.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáárraa vvaann sszzüükksséégg::

 

 

 

a természetnek, az IST szerepének és lehetőégeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában

 

a főszámítógépes alkalmazások, mint például a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés

 

az internet által kínált lehetőégek megértése, az elektronikus média útján történőkommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)

 

az egyénnek értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt

 

tudatában kell lennie az elérhetőinformáció hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használata etikai elveinek.

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség

 

az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy eszközöket tudjon alkalmazni komplex információ előllítására, bemutatására és megértésére, nagy mennyiségűinformáció feldolgozására, és képesnek kell lennie az Internet alapú szolgáltatások

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

17

 

 

 

 

 

elérésére, a velük való kutatásra és használatukra; számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előllítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint hogy kommunikáljunk. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt (kommunikáció email segítségével), a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. (honlapok keresése ill. kialakítása)

 

 

 

képesnek kell továbbá lennie az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében.

 

rendelkeznie kell a releváns és irreleváns információ vagy félrevezetőinformáció, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képességével, megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

önálló és csapatmunkára való hajlandóság, a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklőés.

 

kritikus és megfontolt hozzáállás az elérhetőinformáció és az interaktív média felelőségteljes használata tekintetében, a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség

 

tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőégét szabályozó küszöb, ellensúlyozásképp annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „ozzáférhető és „lfogadható” közötti különbségtétel képessége

 

magánjellegűkérdések érzékeny kezelése.

 

 

 

1.2.4 Szeméyes kompetenciá fejlesztée

 

 

A személyes kompetenciák fejlesztése során az ítélőépesség, az erkölcsi érzék, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése, az esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, az önismeret, emberismeret az önkifejezés, önellenőzés, önértékelőképességek fejlesztése, a képzelet mozgósítása, az ötletesség, a kreativitás megerőítése tartozik legfőéppen a vállalt feladataink közé.

 

Alapvetőfejlesztési feladataink közé tartozik az énkép, önismeret kialakítása, fejlesztése.

 

Az én-kép önmagunkról szóló, érzelmekkel átitatott ismeret, önmagunkra vonatkozó tapasztalatok. Döntőszerepe van abban, hogy hogyan cselekszünk egy helyzetben, milyen eredményesek vagyunk. Kulcsfontosságú szerepe van az önismeretet fejlesztőpedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív énképe kialakul, és amely megalapozza önbecsülésüket. A pedagógusi attitűünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. Megfogalmazott céljainkat kizárólag a fejlőés elvét mindig szem előt tartó módszerekkel érhetjük el. A 614 éves korú tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőre a pozitív megnyilvánulások megerőítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek sajátélményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlőésének egyes állomásait, és hogy átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet.

 

Ha a tanuló tevékenykedik nőaz önbizalma, önértékelése, kezdeményezőészsége. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

18

 

 

 

Pozitív énkép alakul ki, a belsőkontroll attitű, a felelőség vállalása lesz a jellemző fejlőik az önállósága. A fejlesztőfolyamat eredménye: énerő ember.

 

Az önismereti képességek közül elsőorban a reális és pozitív énkép, az önbecsülés, az önkontroll, az önmotiválás, a szerepvállalás, a kooperativitás, a kötelezettségvállalás, az egyéni arculatformálás fejlesztését tartjuk fontosnak.

 

Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőépesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, a konfliktuskezelés, az önkifejezés, önellenőzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, asz esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása.

 

 

1.2.4.1 KULTURÁLIS TUDATOSSÁG KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

 

A legkülönfélébb közvetítőeszköz – zene, irodalom, képzőűészet, sport – segítségével, kreatív módon megjelenített ötletek, gondolatok, érzések, vagy vélemények értékelése. Elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése a média keretein belül. A kompetencia magában foglalja a különbözőműészeti ágakban és különbözőkifejezési formákban megjelenőerkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadását

 

A tanulók megismerkednek a kulturális örökség értékeivel, kialakul a kultúra iránti igényük, formálódik ízlésviláguk, képességeiknek és érdeklőésüknek megfelelőn különbözőműészeti ágak, ill. kifejezési formák révén élnek az önkifejezés lehetőégével, egyben fejlesztik kreativitásukat, pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáárraa vvaann sszzüükksséégg::

 

 

 

különbözőműészeti és kulturális megnyilvánulások alapvetőismerete

 

az egyes műészeti ágak történeti fejlőésének, hagyományainak, és jellegzetes alkotásainak alapvetőismerete

 

a kulturális tudás magában foglalja a főkulturális műek alapvetőismeretét, ideértve a népszerűkortárs kultúrát

 

elengedhetetlenül fontos megérteni Európa (és az európai országok) kulturális és nyelvi sokféleségét, az ennek megőzésére irányuló igényt

 

érteni kell a közízlés fejlőését, valamint az esztétikai tényező fontosságát a mindennapokban.

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

A legkülönfélébb témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, elődó műészet, képzőűészet, fotóműészet, iparműészet, divat, videó műészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség. Képesség arra, hogy az egyén össze tudja kapcsolni saját kreatív és kifejezőnézőontját mások véleményével. Az egyéni alkotói, műészeti nézetek ütköztetése mások ilyen irányú megnyilatkozásával

 

Az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklőésalapja

 

Önkifejezés

 

A műek és elődások tisztelete és élvezete.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

19

 

 

 

A sokféleség tiszteletével egyesített identitás érzete az alapja a kulturális kifejezés iránti tiszteletnek és nyitott megközelítésnek

 

A pozitív megközelítés lefedi továbbá a kreativitást, és az arra való hajlamot, hogy a műészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklőés révén finomítsuk esztétikai befogadóképességünket.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

20

 

 

 

1.3 Az egézséfejlesztésel kapcsolatos pedagóiai feladatok

 

1.3.1 Az egézséfejleszté iskolai feladatai

 

 

A sikeres felnőt lét alapja az egészség megőzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élő iránti elfogadó magatartás erőítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztetőtényezőet, a megelőés és elkerülés lehetőégeit.

 

A pozitív attitű, a helyes magatartásmód kialakítása lehetőé teszi az egyén testi és lelki egészségének megőzését. Az egészséges életmód biztosítja, hogy az egyén életének tudatos irányítója legyen, tisztelje a harmonikus, kiegyensúlyozott életet, ennek fenntartása érdekében helyes döntéseket hozzon, és képes legyen a konfliktusok megoldására.

 

A proszociális viselkedésmód fejlesztése lehetőé teszi, hogy a tanulók megértő és elfogadók legyenek sérült embertársaikkal szemben. Ennek érdekében ismerjék és akadályozzák meg az egészséges életet károsító tényezőet, legyenek készek a veszélyes helyzetek megelőésére. Az iskolának foglalkoznia kell a társadalmunkat veszélyeztetőtényezőkel, például a drogfogyasztás következményeivel, meg kell ismertetnie az egyént a társas együttélés előyeivel és veszélyeivel is.

 

Az iskolának biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlőéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlőését.

 

Az iskola minden eszközével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintűmegelőésére, kezelésére. Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőéghez vezetőszokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőésében. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintűmegelőésére, kezelésére kell felkészítenünk.

 

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa a gyereknek az egészséges testi, lelki, szociális fejlőését. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentő szerepe van!

 

Feladatunk az egészséges életmód, életvitel kialakulásának előegítése mellett a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőész magatartás kialakítása is.

 

 

1.3.1.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI

 

 

Tanórai kereten belül

 

 

 

- tantárgyakba beépített egészségnevelés

 

(Természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés)

 

 Tanórán kívüli színterek:

 

- szakkör

 

- vetélkedő

 

- elődások

 

Résztvevő

 

 Belső

 

- biológia, testnevelés, földrajz tanárok

 

- tanítók, osztályfőökök

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

21

 

 

 

Külső

 

 

 

- önkormányzat

 

- iskolaszék

 

- szülő

 

- iskolaorvos

 

 

1.3.2 Az elsőegéy-nyútái alapismeretek elsajáíáa

 

 

Az elsőegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Főb tartalmi elemei:

 

 

 

Az elsőegélynyújtó legfontosabb teendői vészhelyzetben

 

Segélykérés: a mentő a tűoltóság és a rendőség hívásának szabályai

 

Az elsőegélykészlet

 

A sebellátás menete

 

Rovarcsípés kezelése

 

Áramütés kezelése

 

Házi patika tartalma

 

 

1.3.2.1 AZ ISKOLAI ELSŐEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁSÁNAK LEGFŐB CÉLJA

 

Az általános iskola elsőegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűb sérülések ellátásának megtanulása és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőése.

 

Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhetőlenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendőlegfontosabb teendőkel, illetve ezek közül is azzal, amit ő el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőt értesítése, vagy esetleg mentőívás). A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőése érdekében.

 

Az elsőegélynyújtás célja az élet megmentése, a további egészségkárosodás megelőése és a

 

gyógyulás előegítése. Célja még a beteg mielőbi végleges ellátásának előegítése

 

 

1.3.2.2 AZ ELSŐEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FORMÁI

 

Tanórai kereten belül

 

 

 

tantárgyakba beépített egészségnevelés

 

 

 

Környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés

 

Tanórán kívüli színterek

 

 

 

szakkör

 

vetélkedő

 

elődás

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

22

 

 

 

1.4 A kööséfejlesztésel kapcsolatos pedagóiai feladatok

 

 

A közösségfejlesztés célja az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolatra felkészíteni a tanulókat. Ennek érdekében diákönkormányzat műödik, amely alkalmas a tanulók érdekeinek képviseletére. Dönt a saját műödésérő, a műödéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat szervezeti és műödési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőestület hagyja jóvá. A DÖK műödését a Köznevelési Törvény 48. § szabályozza.

 

Meg kell ismertetni a társadalom és az állam jellemzőjegyeit, a társadalmi konfliktusok okát /történelem, irodalom, osztályfőöki órákon/.

 

A magánélet és a közélet tisztasága /újság, TV, rádió hírműorának figyelése, etikai beszélgetések/.

 

 

A köösé é a szeméyisé fejlesztée édekéen:

 

 

 

a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése

 

diákjogok és kötelességek megismertetése és betartatása

 

időek, betegek, fogyatékosok segítésére nevelés

 

nevelés a társak iránti érdeklőésre, helyes megítélésükre

 

a másság fogalma

 

a vallások szerepe a társadalmi életben

 

a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása

 

a gyermekek önismeretének fejlesztése, önműelésének irányítása

 

ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklőés, képességek, hajlamok fejlesztésére

 

az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása

 

az egyént fejlesztőés a közösséget erőítőszabadidőkultúrált eltöltésére nevelés

 

belföldi és külföldi tanulmányi kirándulások szervezése

 

erdei iskolák, sporttáborok, nyelvi táborok szervezése

 

megemlékezés nemzeti ünnepeinkrő, valamint a naptári és az iskolai év eseményeihez kötőőünnepekrő:

 

 

 

 Nemzeti ünnepeink (okt. 23., márc. 15.)

 

 Népmese napja: szeptember 30.

 

 Aradi vértanúk emléknapja

 

 

 

 Iskolakönyvtári világnap: október 22.

 

 

 

 „Őmezőköltő” szavalóverseny

 

 Mikulás napi megemlékezés

 

 karácsonyi játszóház

 

 „zínes hét”

 

 farsang

 

 a költészet napja (ápr.11.)

 

 anyák napja

 

 hangversenyek (karácsonyi, Szent György napi)

 

 sportnapok

 

 a Föld Napja

 

 Madarak és fák napja

 

 Őmezei Iskolanapok

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

23

 

 

 

1.4.1 A szociáis é álampolgái kulcskompetenciá fejlesztée

 

 

A szociális kompetencia olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszerei, amely előegíti a szociális viselkedést, az egyén társadalmi beilleszkedését, hozzájárulnak harmonikus életviteléhez.

 

A szociális kompetenciák szorosan összefüggenek az önismereti képességekkel, hatnak egymásra, több esetben feltételezik egymást, ezért fejlesztésük sem lehet eredményes egymástól elszigetelten.

 

A kompetencia elemei között megtalálható a személy önismerete, saját magával szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetérő, a társadalom fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelőségteljes, környezettudatos magatartást kell gyakorolnia. Elérhetőcélokat kell meghatároznia, ezek megvalósítása előt cselekvési terveket kell készítenie és megvalósítania, kitartóan kell dolgoznia céljai elérése érdekében, kellőidően kell döntéseket hoznia.

 

A szociális kompetenciák között elsőorban a szociális érzékenység az együttműödés, az empátia, kooperáció fejlesztését, az egyéni értékrend alakítását, a közösségi magatartás formálását, az ön-és emberismeret, a kulturális önazonosság kibontakozásának segítésétét, a környezettudatos magatartás kialakítását tartjuk fontosnak, és azt, hogy felkészítsük tanítványainkat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására

 

A tanulók megismerik és többnyire betartják a (nyelvi) viselkedési szabályokat, gyakorolják az építőjellegűkommunikációt különféle környezetekben, a toleráns magatartást, a hatékony együttműödést tanulótársaikkal, fejlesztik a tárgyalókészséget és az együttérzési képességet, szereplések során megtanulják kezelni a stresszt, és erőítik önbizalmukat,

 

szövegek kapcsán bőítik ismereteiket aktuális eseményekrő, valamint a nemzeti és világtörténelem főb eseményeirő, fejlesztik felelőségérzetüket.

 

A társas kapcsolatok jelentőége nemcsak a mindennapi életben, de a gazdaságban úgyszintén egyre növekvőszerepet játszik. Az egymásrautaltság kényszerítőereje már a munkavégzésben is mindinkább érezhető és tendenciáját felmérve a jövően ez meg is sokszorozódik.

 

Az állampolgári kompetencia felkészíti az egyént a közügyekben való aktív részvételre, alapozva a társadalmi és politikai koncepciókról és struktúrákról meglevőtudására, és arra az elkötelezettségre, hogy aktívan és demokratikus módon vegyen mindezekben részt.

 

Az állampolgári kompetenciák olyan kompetenciákat foglalnak magukban, amelyek az egyén számára lehetőé teszik a polgári életben való részvételt. Ezek magukban foglalják a személyi, személyközti és interkulturális kompetenciákat, és meghatározzák a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építőmódon vegyen részt az egyre sokfélébb társadalmi és szakmai életben, képes legyen problémamegoldásra, ha szükséges, konfliktusokat tudjon megoldani. Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáárraa vvaann sszzüükksséégg::

 

 

 

a társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete. A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A sikeres interperszonális és társadalmi részvétel érdekében

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

24

 

 

 

 

 

elengedhetetlen a viselkedési szabályok és a különféle társadalmakban és környezetben általánosan elfogadott magatartás megértése (pl. a munkahelyen), valamint az egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőéggel, társadalommal és kultúrával kapcsolatos alapvetőkoncepciók ismerete

 

 

 

a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni

 

az egyén lakóhelyéül szolgáló ország nyelvének megtanulása

 

az ország alkotmányának ismerete és megértése

 

a helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintűpolitikai folyamatokban releváns intézmények alapvetőszerepkörének és feladatainak ismerete, megértése

 

a nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete

 

olyan fogalmak ismerete, mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör a demokrácia, az állampolgárság

 

a változások főeseményeinek, tendenciáinak és szereplőnek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre

 

a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete.

 

 

 

A kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

bizalom és empátia mások iránt

 

az agresszív és erőzakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés

 

építőmódon megvalósuló kommunikáció különféle környezetekben

 

különféle nézőontok kifejezésének és megértésének képessége

 

bizalmat keltőmódon való tárgyalás képessége

 

képesség az együttérzésre

 

a stressz kezelése

 

kritikai érzékkel történőújságolvasás

 

a közösség/szomszédság által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel, hatékony együttműödés másokkal a közügyekben, szolidaritás és érdeklőés a helyi és szélesebb közösséget érintőproblémák megoldásában

 

a személyiség önvezérlő(a belsőigények felismerésének és megfogalmazásának) képessége

 

realitásérzék (törvények és szabályok betartásának képessége)

 

szenzibilitás (az egyes tettek következményei belátásának, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele)

 

szociális extenzivitás (a társadalmilag elfogadott magatartási normák csoporton belüli betartása)

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

25

 

 

 

a legitimitás vizsgálatának (a deviancia felismerésének, a szélsőéges magatartástól való elhatárolódásnak) a képessége.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk.

 

 

 

mások iránti érdeklőés és tisztelet

 

kompromisszumkeresés

 

feddhetetlenség

 

együttműödés

 

magabiztosság

 

integritás

 

Az egyénnek érdeklőést kell mutatnia a társadalmi-gazdasági fejlőés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége tekintetében, és tisztelnie kell másokat, valamint felkészültnek kell lennie az előtéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt

 

különbözővallási és etnikai eredetűcsoportok értékrendbeli különbözőégének megértése és értékelése

 

mások (értékei és magánügyei) iránti kiegyensúlyozott tolerancia és tisztelet, az antiszociális viselkedés elleni fellépésre való indítottság

 

hovatartozás érzése: az egyén helye a szűebb közösségben, az országban és a világban

 

a társadalmi sokféleség és kohézió támogatása

 

az emberi jogok teljes körűtisztelete

 

a különféle vallási vagy etnikai csoportok értékrendszerei közötti különbségek tisztelete és megértése

 

azon érzés kimutatása, hogy valaki egy környékhez, országhoz, az EU-hoz, általában Európához és a világ (egy részéhez) tartozik

 

annak vágya, hogy valamennyi szinten részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban

 

a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlőés támogatása

 

az arra való készség, hogy az egyén tisztelje mások értékeit és magánéletét.

 

 

 

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építőtanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával kívánjuk biztosítani

 

Alapvetőfejlesztési feladataink közé tartozik:

 

 

 

Hon- é néismeretre nevelé. A hagyományok ápolása érdekében végzett közösségi tevékenység egyben hozzájárul a szociális kapcsolatok kialakításához. A nemzettudat és a nemzeti önismeret elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlőnek, szűebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja ő abban, hogy szociális kompetenciái bőüljenek. Alapvetőfeladatunk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklőését szűebb és

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

26

 

 

 

 

 

tágabb lakóhelyük, a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományai iránt. Szerezzenek élményszerűismereteket. Fedezzék fel a szűebb és a tágabb szülőöld szellemi és tárgyi hagyományait, történelmi és vallási emlékeit; ismerjék fel példák alapján a szűebb környezetükben jelen lévőhagyományok kialakulásának okait, időeli és térbeli változásait; az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben, hazánk és a Kárpát-medence jellegzetes tájain; ismerjék meg a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és életmód magyar hagyományait, a magyarság társadalmi-kulturális örökségeit; fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át kialakult közösségi hagyomány miként köti össze az embert a múlttal, hogyan segíti eligazodását a jelenben; fedezzék fel a magyar néphagyomány sokszínűégét, közös jellemzőt, és eltérővonásait; ismerjenek meg még élőnéphagyományokat a lakóhelyükön, a régiójukban A haza földrajzának, irodalmának, történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Kialakul bennük a népi kultúra és a nemzeti értékek tisztelete.

 

 

 

Aktí álampolgására, demokráiáa nevelé. Az állampolgári ismeretek a demokratikus társadalom műödését minden szinten lehetőé tevőismeretek, készségek és értékek átadása/elsajátítása formális oktatási keretek között. A demokratikus állampolgári értékek oktatása jelentő tényezőa társadalmi befogadás, a kölcsönös megértés, az interkulturális és vallások közötti párbeszéd, és a szolidaritás erőítésében. Feladatunk az értékekre való nevelés: a tanulók saját értékorientációi, mások értékrendjének és a mindennapi életben az értékrendek jelentőégének megismertetése. A szociális felelőség, az állampolgárok jogai és kötelességei mind szükséges tartalmai az állampolgárságra nevelésnek. Fontos, hogy a tanulók megtanulják az emberi jogok fontosságát, megértést, toleranciát, szolidaritást tudjanak érezni és tanúsítani az erre rászorultak iránt. A demokratikus állampolgárság értékeinek tanulása a legjobb eszköz lehet a diszkrimináció elleni harcban. Az aktív állampolgárságra képzés alapja az emberi jogok tanítása. Három elkülöníthetőszempont szerint tanítandó ismereteket kell átadni az emberi jogokról (emberi jogok, szabadságjogok, nemzeti és nemzetközi eszközök, szabályozás), fel kell készíteni a tanítványokat az emberi jogok tiszteletének megfelelőéletre (magatartásformák kialakítása, készségek elsajátítása), és az emberi jogoknak megfelelőkörnyezetet kell biztosítani a számukra (gyakorlatban a kívánalmaknak megfelelőkörnyezet, kommunikáció, eljárások, attitű). Képessé kell válniuk a politikai döntéshozatal megértésére, elemzésére. Diákjainkat a békére, erőzakmentességre, neveljük és felkészítjük őet nemzetközi szinten is egymás megértésére, a közös felelőségvállalásra, a kölcsönös megértésre, a toleranciára, a konfliktusok békés megoldására. Mindezt a legjobb elméleti és gyakorlati eszközökkel egyszerre tanítani. Ezért kiemelten fontos hogy a gyakorlatban modellezzük a demokratikus állampolgárság, az aktív részvétel lehetőégét.

 

Euróai azonossátudat – egyetemes kultúa. Az Európai Unió tagjaként felnövőnemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, a lehetőégeit, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket; ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Ezek a célok együttesen egy olyan európai polgár képét vetítik elénk, aki szociálisan kompetens az ismeretszerzésben, a nemzeti identitás megőzésében, más kultúrák elfogadásában, a nyitottság kialakításában, az elfogadottság megteremtésében, a kapcsolatok kialakításában és ápolásában, a problémák felismerésében és kezelésében. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérő, alkotmányáról, intézményrendszerérő, diákként és felnőtként tudjanak élni a megnövekedett lehetőégekkel. Felkészítjük tanítványainkat az aktív európai állampolgári szerepre. Magyarságtudatukat megőizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőb, legnagyobb

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

27

 

 

 

 

 

hatású eredményeit. Nevelésünk kulcsfogalmai: európai értékek, az európai integráció, Európa, mint kulturális egység, közös európai jövő az intézmények műödésének ismerete.

 

 

1.4.1.1 VÁLLALKOZÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

 

A dinamikus és innovatív tudásalapú gazdaság megköveteli a vállalkozói kompetenciákat. Ilyen értelemben a vállalkozói kompetenciák egyrészt aktív, másrészt passzív elemekbő tevőnek össze: szükség van az egyén által kezdeményezett változtatásokra, de ugyanilyen fontos a külsőtényező által kezdeményezett innováció és változtatás elfogadása és támogatása, az egyén felelőségvállalása helyes vagy helytelen cselekedeteiért, a kezdeményezések megvalósítása, a választott irány ismerete, célok kitűése és elérése, és a motiváció az elképzelések sikeres megvalósítása érdekében.

 

Ez mindannyiunk számára támogatást nyújt a mindennapok során otthon és a társadalomban, segít a munkánk során, hogy megismerjük tágabb környezetünket, és képesek legyünk a kínálkozó lehetőégek megragadására valamint képezi az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját, amelyre a vállalkozóknak a társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységükhöz szükségük van.

 

A kezdeményezőészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy célkitűéseink érdekében terveket készítsünk és vigyünk véghez. A tanulók különbözőtanulási technikák alkalmazásával fejlesztik tervezési, szervezési, vezetési, valamint együttműödési képességüket, fejlesztik kommunikációs, elemzőés értékelőképességüket, kezdeményezőészségüket, a kitartó feladatvégzés képességét, erő és gyenge pontjaik felismerésének képességét.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáárraa vvaann sszzüükksséégg::

 

 

 

az egyén szakmai ill. üzleti fejlőését előegítőismeretek

 

az elérhetőlehetőégek ismerete a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében

 

a gazdaság műödésének átfogóbb megértése

 

a pénz világában való tájékozódás

 

a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás

 

azok a lehetőégek és kihívások, amelyek a munkaadóval vagy szervezettel szemben merülnek fel

 

az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetének, és annak, ahogyan a jó érdekében fel lehet őet használni

 

az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek is.

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

Az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Célkitűései érdekében terveket készít és visz véghez

 

A proaktív projektmenedzsment készségei (pl. a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése és feljegyzés)

 

Egyénileg és csapatban is képes legyen valaki dolgozni. együttműödésen alapuló munka egy team tagjaként

 

Az egyén erő és gyenge pontjai felismerésének, megítélésének képessége

 

Kreativitás

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

28

 

 

 

Innováció

 

Az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.

 

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

Kockázatok felmérése és indokolt esetben vállalása

 

Kezdeményező- és innovációs készség

 

Proaktív hozzáállás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt

 

Különbözőszerepek vállalása csoporton belül a vezető szereptő a „övetőtámogató személy” szerepéig

 

A kezdeményezés és a vállalkozói készségek értékelése a legkülönfélébb kontextusokban, pl. otthon, munkahelyen, és közösségben

 

A célkitűések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, és/vagy a munkával kapcsolatosak

 

A változáshoz való pozitív viszonyulás

 

Az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelőség vállalása

 

Sikerorientáltság.

 

 

 

Alapvetőfejlesztési feladataink közé tartoznak:

 

 

A gazdasái nevelé

 

 

A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelőség vállalása, a célok kitűése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevővilág számunkra fontos folyamatainak jelentő hányadát; e tudás általános műeltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetőösszefüggéseit értőés a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetősem műödődemokrácia, sem életképes piacgazdaság. minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban, de a közoktatás periódusa alatt a diákokban pozitív attitű alakuljon ki az értékteremtőmunka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűég iránt, alakuljon ki bennük a pénzzel való bánni tudás, az erőorrásokkal való gazdálkodás, az okos gazdálkodás képessége.

 

A gazdasági nevelésnek alapvetőszerepe van abban, hogy:

 

 

 

A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak,

 

Mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget.

 

Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előyök között,

 

Előegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőorrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is,

 

Nem csak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrő vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása, ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellőfigyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

29

 

 

 

A tanulók értsék a gazdaság alapvetőösszefüggéseit

 

Képesek javaikkal okosan gazdálkodni

 

Nyitottak a gazdaság világa felé.

 

Pozitív attitű alakul ki az értékteremtőmunka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűég iránt

 

Megértik a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőégét, felelőségét

 

Képessé válnak a rendelkezésükre álló erőorrásokkal való gazdálkodásra

 

Eligazodni tudnak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

 

 

 

Felkézüé a felnőt lé szerepeire

 

 

A felnőt lét szerepeire való felkészülést speciálisan szolgálja a munka világáról szerzett ismeretek és tapasztalatok együttese. Célunk, hogy különbözőtevékenységek során minél szélesebb körűtapasztalatra és ismeretre tegyenek szert az egyes foglalkozásokkal kapcsolatban. Legyen alkalmuk személyes tapasztalatszerzésre, találkozásra felnőtekkel. Az ismert, gyakori szakmák mellett célunk, hogy minél több „ülönleges” foglalkozást is megismerjenek, így is segítve a későbi pályaválasztást. Emellett kiemelten kezeljük a környék adottságainak, lehetőégeinek megismerését, hiszen elsőorban a lakóhely lehetőégeit és kínálatát figyelembe véve tudja a jövő tervezni. A felnőt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Összetevő: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglakoztatási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezetőutaknak, lehetőégeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történőmegismerése; a lehetőégek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

 

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erőítésérő van szó, amely gazdasági és társadalmi előyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműödéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erőítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni.

 

 

1.4.2 A kööséfejleszté szíterei

 

 

 

osztályközösségek

 

a diákönkormányzat szerepe

 

a napköziotthon pedagógiai programja

 

a szabadidőhasznos megtervezése

 

sportfoglalkozások

 

szakkörök

 

énekkar

 

a szülőkel való együttműödés formái.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

30

 

 

 

1.5 A pedagóusok helyi feladatai, az osztáyfőö feladatai

 

 

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

 

 

A pedagóusok legfontosabb helyi feladatait az alábiakban hatáozzuk meg.

 

 

 

a tanítási órákra való felkészülés

 

a tanulók dolgozatainak javítása

 

a tanulók munkájának rendszeres értékelése

 

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése

 

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

 

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

 

a tanulmányi versenyek lebonyolítása

 

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken

 

javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása

 

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor

 

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

 

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése

 

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegűmunkavégzés

 

osztályfőöki, munkaközösség-vezető, diákönkormányzatot segítőfeladatok ellátása

 

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

 

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel

 

részvétel nevelőestületi értekezleteken, megbeszéléseken

 

részvétel a munkaközösségi értekezleteken

 

szülő értekezletek, fogadóórák megtartása

 

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

 

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

 

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

 

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműödés.

 

 

 

Az osztályfőököt – az osztályfőöki munkaközösség vezetőével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsőorban a felmenőrendszer elvét figyelembe véve.

 

 

1.5.1 Az osztáyfőö feladatai é hatáköe

 

 

 

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlőés jegyeire

 

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét

 

minőíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minőítési javaslatát a nevelőestület elé terjeszti

 

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére

 

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőet: napló vezetése, ellenőzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

31

 

 

 

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműödik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében

 

együttműödik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását

 

segíti és nyomon követi osztálya kötelezőorvosi vizsgálatát

 

kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendőifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelőével

 

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját

 

részt vesz az osztályfőöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását

 

rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban

 

kapcsolatot tart az osztály szülő munkaközösségével

 

szülő értekezletet tart.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

32

 

 

 

1.6 A kiemelt figyelmet igéylőtanulókal kapcsolatos pedagóiai tevéenysé

 

1.6.1 A tehetsé, kéessé kibontakoztatáá segíőtevéenysé

 

 

A tanítás-tanulás folyamatában meghatározó jelentőégűa gyerekek egyéni, csak reá jellemzőtanulási képessége. Ezt a belsődiszpozíciót /intelligencia, motiváció, megismerő kommunikációs képességek, attitűök, érdeklőés stb./ a diagnosztikai méréssel tudjuk feltárni, és erre alapozhatjuk a differenciált tanulási folyamat szervezését.

 

 

 

Iskolánkban többféle módon szervezzük a műelőési hátránnyal indulók felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényűtanulók és a kiemelkedőképességűtanulók fejlesztését.

 

 

1.6.1.1 EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐDIFFERENCIÁLÁS

 

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység.

 

Az, hogy egy adott osztályban közel azonos életkorú tanulók járnak, csak azt jelenti, hogy közel azonos fejlettségi szinten állnak, de azt nem, hogy egyformák is.

 

A képességek, érdeklőési irányok és személyiségjegyek mind a másságot, mind az átlagtól való eltérést jelentik.

 

A különbözőégek a következőterületeken nyilvánulhatnak meg:

 

 

 

Általános értelmi képességek (emlékező-, számolási-, verbális-, beszédképesség stb.)

 

Meglévőismeretek különbsége

 

Az új ismeretek feldolgozásához vagy az ismeretek alkalmazásához szükséges tudás, műeleti képességek színvonala. Az önálló munkavégzéshez szükséges feltételek megléte a tanulóban (Feladatértési képességek szintje, feladatmegoldó műeleti képességek fejlettsége, jártasság a munkaeszközök használatában, problémahelyzetben hogyan viselkedik, törekszik-e a javasolt munkamenet megtartására, egyéni munkatempó.)

 

Eltérőszemélyiségtípusú tanulóknak más-más a tanulási stílusa, motivációja, attitűje, érdeklőési köre, agyfélteke-dominanciája

 

Fiú-lány különbségek (pl. Lányoknál a verbális képességek fejlettebbek, a fiúk pedig a numerikus és a logikai képességek terén a természettudományokban érnek el jobb eredményeket).

 

 

 

A tanítási alkalmak (tanítási óra, és a tanítási órán kívül a fakultáció, szakkör, önképzőör, korrepetálás, kirándulás stb.) során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különbözőelsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelőhaladást a tananyagban.

 

Célunk:

 

 

 

Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk, - a tanterv biztosította lehetőégeken belül - az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.

 

A tanulók lehetőégeinek megfelelőfejlőés biztosítása

 

Sikerélményhez juttatás

 

Pozitív viszonyulás erőítése a tanuláshoz és az élet problémáihoz,

 

A tanulók önálló munkára és együttműödésre legyenek képesek.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

33

 

 

 

A tanulási esélyek egyenlőégének biztosítása

 

A sajátos nevelési igényűtanulók felzárkóztatása

 

 

 

A differenciálás területei:

 

 

 

Tartalom alakítása a gyermek érdeklőése, előetes tudása szerint

 

Oktatási célban, szintben való igazodása a gyermek tapasztalataihoz,

 

 

 

ismereteihez, képességfejlőési szintjéhez

 

 

 

A munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez

 

A szervezés módjának igazítása a gyermeki igényekhez

 

Irányítás módját is igazíthatjuk a gyermeki igényekhez

 

A közvetítés csatornájának megválasztása

 

Az információszerzőtevékenység folyamatának felépítése

 

A nevelés stílusának megválasztása

 

A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez

 

Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja

 

Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában,

 

A tanári segítésben,

 

Az ellenőzésben, az értékelésben.

 

 

 

A differenciálás feltétele:

 

 

 

A tanulók egyéni jellemzőnek megismerése

 

A tanár az egyéni jellemző ismeretében választ szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt. Mindegyik módszer másra alkalmas. Nekünk kell eldönteni, hogy mit szeretnénk elérni.

 

Akkor hiteles az egész differenciálás, ha képesek vagyunk mindenkit a saját képességeihez mérten értékelni.

 

 

 

A tanórai differenciálódás lehetőégei:

 

 

 

önként vállalt, vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselődás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása)

 

csoport-, páros és individualizált munka

 

tanulói jellemzőhöz igazodó stratégia, módszer, taneszköz használat, motiválás, feladatok

 

differenciált értékelés

 

 

 

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következőszempontokra figyelünk:

 

 

 

Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előyben, amelyek előozdítják a tanulás belsőmotivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjának tartjuk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Az iskolai tanítás-tanulás különbözőszervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítjuk előérbe.

 

Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőéget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendezőésére.

 

A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőzésben, az értékelésben nyilvánul meg.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

34

 

 

 

Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműödő(kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

 

 

1.6.1.2 ISKOLASZERVEZETI DIFFERENCIÁLÁS

 

Csoportbontással oldható meg a kiemelkedőképességűk, a normál ütemben haladók és a műelőési hátránnyal induló tanulók differenciált képzése.

 

Tehetséggondozó és felzárkóztató csoportokat indítunk. Szakkörök szervezésével segítjük tanulóinkat az érdeklőési körüknek megfelelőismeretanyag bőítésében.

 

 

1.6.1.3 TANÓRAI VAGY BELSŐDIFFERENCIÁLÁS

 

Heterogén összetételűosztályokban kétféle módon oldható meg a differenciálás:

 

- egyéni differenciálás esetén a tanuló képességeinek megfelelő az egyéni sajátosságokhoz igazodó egyéni feladatok meghatározása

 

- csoportos differenciálás esetén a tanulók képességei alapján kialakított kiscsoportos foglalkoztatás

 

 

1.6.1.4 TANÓRÁN KÍVÜLI DIFFERENCIÁLÁS

 

 

Az iskola a nem kötelezőidőeretben választható foglalkozások keretében bőéges kínálatot nyújt az egyéni képességek kibontakoztatására és tudatos fejlesztésére /lásd: Az iskolai közösségi élet megszervezése címűfejezetet szakkörök, sportfoglalkozások, stb. szervezésével/.

 

 

 

A gyenge képességűtanulók számára szervezzük a tanulószobai és egyéni felzárkóztató programjainkat.

 

 

1.6.2 A tanulái kudarcnak kitett tanuló felzákótatáa

 

 

A kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértő és rehabilitációs bizottság dönt.

 

 

1.6.2.1 A TANULÁSI KUDARC OKAI

 

Figyelemzavar

 

 

 

A figyelemzavarból adódó problémák tanévrő-tanévre súlyosbodó gondokat okoznak, hiszen az alapvetőkészségekben és fogalmakban keletkezőhiányosságok, a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik.

 

A valódi megoldás a korai felismerésben rejlik. Akár az emlékezésrő, akár a gondolkodásról van szó. Ha idően kezdjük el, az ilyen problémával küzdőgyerekeket is meg lehet tanítani tanulni.

 

 

Magatartási zavar

 

 

 

A tanulási problémák miatt az amúgy is távolságtartó gyereket társai egyre jobban elkerülik, egyre több kudarc-élmény éri. Sikertelenségét kihívó viselkedéssel próbálja ellensúlyozni. Ekkor már a tanulási zavarok magatartási problémákkal párosulnak.

 

A korai felismerés érdekében igénybe vesszük:

 

 

 

az előetes óvodai szakvéleményt

 

a logopédus felmérőmunkáját

 

a Nevelési Tanácsadó segítséget

 

az iskolai vizsgálatok eredményeit

 

 

 

A tanulás megtanítása érdekében: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

35

 

 

 

tanító és napközis nevelősegítőmunkája

 

tanulási módszertan tanítása a tanulóknak

 

belépőtantárgyak esetén külön óra keretében gyakoroltatjuk a speciális tanulási módszereket

 

tanulószobai foglalkozásokra irányítás

 

 

 

Az ismeretek tudatosítása érdekében:

 

 

 

az ismétlések céltudatos tervezése

 

gyakorlásra fordított elegendőidőmegtervezése és felhasználása

 

differenciált feladatmegoldások

 

a hiányzó ismeretek felkutatási lehetőégeinek ismerete /pl. könyvtár-, Internet használata/

 

tanulópárok kialakítása

 

 

1.6.2.2 A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS KULCSKOMPETENCIÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA

 

Mindazon kompetenciák ide tartoznak, amelyek az önállóan ill. csoportban történőtanulás megszervezéséhez és szabályozásához, új ismeretanyagok elsajátításához, feldolgozásához, értékeléséhez és beépítéséhez szükségesek. Ezen kompetenciák alkalmazása a legkülönfélébb kontextusokban történik. Ideértjük a problémamegoldást és tanulást otthoni, oktatási/képzési, munkahelyi és társadalmi környezetben. A „anulás megtanulása” az a képesség, amellyel tanulásra törekszünk, és abban előehaladunk. Az egyén a tanulásra törekszik és azzal foglalkozik, megszervezi saját tanulását, beleértve az időel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A tanulás megtanulása rávezeti a tanulót, hogy az előetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudja használni és alkalmazni – otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A tanítványaink megismerik és elsajátítják a tantárgy speciális tanulási stratégiáit, felismerik saját erő és gyenge pontjaikat, fejlesztik a tanuláshoz szükséges alapvetőkészségeket: az írást, az olvasást, az IST készségeket, fejlesztik koncentráló és tervezőkészségüket, önértékelésüket, erőítik önbizalmukat, gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműödést, fokozzák tudásvágyukat, a már tanult ismereteket különbözőiskolai és életszituációkban alkalmazzák.

 

AAzz aalláábbbbii iissmmeerreetteekk eellssaajjááttííttáássáátt ttaarrttjjuukk sszzüükkssééggeessnneekk::

 

 

 

Önismeret: az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete, bevált egyéni tanulási módszerek ismerete, az egyéni készségek és képesítések erő és gyenge pontjainak ismerete

 

A tanulás megtanulása megköveteli az egyéntő, hogy ismerje és értse a számára előyös tanulási stratégiákat, készségei és szakképesítése erő és gyenge pontjait, valamint hogy képes legyen megtalálni a számára elérhetőoktatási és képzési lehetőégeket és útmutatást/támogatást

 

Rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőégek ismerete, az elérhetőlehetőégek felismerése. Az egyénnek ismernie kell a céljai, egyéni boldogulása eléréséhez szükséges kompetenciákat, tudást, készségeket és szaktudást.

 

 

 

EEllssőőssoorrbbaann aa kköövveettkkeezzőőkkééppeessssééggeekk,, készségek kkiiaallaakkííttáássáátt ttaarrttjjuukk ffoonnttoossnnaakk::

 

 

 

Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy egyénileg és csoportban is megszervezze saját tanulását

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

36

 

 

 

Képesnek kell lennie az időel való gazdálkodásra, a tanulásra fordítható időlehetőégeinek megteremtésére

 

Képesnek kell lennie az információ-gazdálkodásra

 

Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás képessége, kitartás a tanulási folyamat során, képesség arra, hogy a tanuló rendületlenül kitartson a tanulás mellett, hogy huzamosabb idő keresztül tudja figyelmét összpontosítani

 

Az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében

 

Olyan alapvetőkészségek elsajátítása, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT ismerete, amelyekre a további tanuláshoz van szükség

 

Az egyénnek képesnek kell lennie az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására

 

Képesség arra, hogy kritikusan mérlegelje a tanulás szándékát és célját

 

 

 

 Kéesnek kell lenni sajá munkáa étéeléée, é tanás, informáióé táogatá kééée, ha szüsées.

 

 

A következőattitűök kialakítására törekszünk:

 

 

 

alkalmazkodás, kezdeményezés és rugalmasság

 

egyéni motiváció a tanulásra, meggyőőés, hogy az egyéni képességekkel siker érhetőel

 

önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére

 

magabiztosság

 

a tanulás, mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése

 

a problémamegoldó hozzáállás egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg, és változásokat kezeljen.

 

annak vágya, hogy az előetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőégének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén széles körben való alkalmazására irányuló kíváncsiság a pozitív hozzáállás elengedhetetlen eleme.

 

 

 

Alapvetőfejlesztési feladatunk:

 

 

A tanulá taníáa

 

 

Az „gész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán egy jól hangzó pedagógiai frázis. A jövőfelnőtjének egyre több kihívásra kell rugalmasan reagálnia, megtalálva a saját és a környezete nyújtotta lehetőégeket. Ehhez szüksége van ismereteinek bőítésére, képességeinek fejlesztésére. Célunk, hogy a tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különbözőtanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különbözőhelyzetekben.

 

Célunk, hogy fejlesszük döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, ismertessünk meg konfliktusmegoldó technikákat. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

37

 

 

 

Az élethosszig tartó tanulás előegítése érdekében minél előb meg kell teremteni a megfelelőtanulási környezetet. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi az egyént az élethosszig tartó tanulásra, míg ennek hiánya gátolhatja további életpályájának sikerességét. A tanulók az előetes ismereteiknek megfelelőszinten értelmezik, és rendszerbe szervezik az új ismereteket, majd az újabbakat már az új rendszerüknek megfelelőszinten értelmezik. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemléletét formálja.

 

Tudjuk, hogy megfelelőismerettel és képességgel kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy az egyén milyen módszerrel fejleszthetőa leghatékonyabban. Ismernünk kell a tanulók tanulási stratégiáit, szokásait, stílusát, hogy ezek ismeretében segítséget tudjunk adni a tanulás fejlesztésére.

 

Az eredményes tanulás feltétele, hogy az egyén ismerjen többféle tanulási stratégiát, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelőmódszert, sajátítsa el a tanulási technikákat, valamint a tudásszerzés technikáit, amelyek képessé teszik arra, hogy könyvtárak adatbázisaiban információt keressen. A könyvtári ismeretszerzés technikája lehetőé teszi számára, hogy önállóan információt szerezzen. Alakuljon ki benne a rendszerezett tudás megszerzésének és átadásának képessége.

 

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása főeg a következőet foglalja magában: az előetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erőítése, a célszerűrögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra műelése; az önműelés igényének szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értőolvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.

 

A tanulás fejlesztésekor törekedni kell – tapasztalati úton – a gondolkodási képességek, a rendszerezés, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére. Erőíteni kell a kreatív, analizáló, szintetizáló, kombinatív, induktív és deduktív gondolkodási módokat. Figyelemmel kell lenni ezek mindennapi helyzetekben történőfelhasználására.

 

A kognitív gondolkodás fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a helyes döntéshozatal támogatására, ennek érdekében az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására. A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, majd a legjobb lehetőég kiválasztása támogatja a tanuló döntéshozatalát. Emellett fontos a kritikai gondolkodás megerőítése, a konfliktusok felismerése és kezelése, az életminőég javítása.

 

Minden nevelőteendőe, hogy felkeltse az érdeklőést a különbözőszaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni.

 

 

1.6.2.3 FEJLESZTŐPROGRAMOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰTANULÓK SZÁMÁRA

 

- Diagnosztikai módszerek:

 

- Pszichológiai

 

- EDTFELDT teszt

 

- Figyelem vizsgálat

 

- Dyslexia Prognosztika Teszt

 

- Betűlak felismerés, megkülönböztetés

 

- Mértani formák másolása

 

- Pedagógiai:

 

- Osztálytermi megfigyelés megadott szempontok alapján megfigyelési lappal

 

- Kiszűt tanuló esetén személyiség lappal

 

- Egyedi esetek megbeszélése

 

- Fejlesztőprogram kidolgozása

 

A tevékenységi formákat témakörökre tagoltan: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

38

 

 

 

I. Mozgásfejlesztés (nagy-finommotorika)

 

II. Test séma és téri tájékozódás

 

II. Percepció fejlesztés-játék

 

- Vizuális auditív

 

- Taktilis csatornák

 

- Verbális (nem tartozik a percepció fejlesztéshez, de a vizuális és auditív fejlesztéshez kapcsolódó feladatokban található)

 

- Hatásvizsgálatok félévkor és a tanév végén a szűőizsgálatokban alkalmazott tesztekkel.

 

- Dokumentáció minden foglalkozáson részt vevőgyerekrő.

 

 

1.6.3 Beilleszkedéi, magatartái nehéséekkel öszefügőpedagóiai feladatok

 

 

A túlérzékeny, bátortalan kisgyermekek félénkségét, biztonságérzetének hiányát ellensúlyozzuk barátságos, harmonikus környezet megteremtésével, kedves, játékos, vidám tevékenységek szervezésével.

 

Az iskolába lépőgyermekek előletérő a tanító keveset tud, ezért alapos tájékozódással, megfigyeléssel kezdi munkáját.

 

A felsőb osztályokban figyelemmel kell kísérni, hogy a gyermekek életében történt-e olyan esemény, amely számára megrázó élményt jelent.

 

Fel kell ismernie a részképességek hiányát, a magatartásbeli zavarokat és ennek következtében kialakuló tanulási nehézségeket.

 

A problémák megelőését szolgálják a beszédkészséget, mozgáskoordinációt, alak-forma-, irányfelismerést stb. fejlesztőgyakorlatok.

 

A fejlesztés alapja a mozgás és a játék. Súlyosabb esetben segít a logopédus, a gyermekvédelmi felelő, a Nevelési Tanácsadó, a fejlesztőpedagógus, a gyermek-ideggyógyász orvos.

 

 

1.6.3.1 MEGELŐÉSI FELADATOK

 

 

a helyes tanulási módszerek megtanítása

 

az önismeret fejlesztése /énkép kialakítása/, reális önértékelésre nevelés

 

demokratikus közelítéssel, megértőn bánni a gyerekekkel

 

agresszív viselkedéssel szemben az önuralomra, megértőpárbeszédre nevelés

 

a tanuló reális pozitív tulajdonságainak hangsúlyozása, a bizalom a pedagógus részérő: „n tudom, hogy Te meg tudod csinálni!”

 

a tanuló önbizalmának erőítése, reális célkitűésre nevelni

 

a szeretet fontossága az embertársakhoz való közeledésben

 

a gyermek problémáinak meghallgatása teljes figyelemmel, érdeklőéssel

 

neveltségi szintfelmérés 3. 5. és 7. osztályokban, az eredmények elemzése, további teendő meghatározása.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

39

 

 

 

1.6.4 Az ifjúávéelmi feladatok ellááa

 

 

Az iskolai ifjúságvédelmi feladatokat a Köznevelési Törvény és a Gyermekvédelmi Törvény szabályozza.

 

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelő végzi a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkát, szoros kapcsolatban az osztályfőökökkel, az iskolavezetéssel. Személye biztosítja a folyamatosságot az évek során az osztályok és az évfolyamok között. Végigkíséri a tanuló útját nyolc éven keresztül, áthidalja a tanárváltásból adódó gondokat.

 

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelő személyérő, valamint arról, hogy milyen időontban és hol kereshetőfel.

 

Az iskolában a tanulók és a szülő által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.

 

Gyermekvédelmi felelő feladatai:

 

Tanévkezdéskor a gyermekvédelmi felelő minden osztályban felmérést, helyzetelemzést készít az osztályfőökkel együtt. Nyilvántartja a hátrányos helyzetűés a tanulási-, magatartási-, beilleszkedési gondokkal küzdőtanulókat.

 

A tanév során az osztályfőök, szaktanárok folyamatosan jelzik a gyermekvédelmi felelőnek a tanulási és magatartási problémákkal küzdőtanulókat, közös döntés eredményeként javaslatot tesz korrepetásra, ill. a megfelelőszakértő bizottsághoz, a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót.

 

Az iskolai logopédus segítségét kéri a tanulási zavarok idően történőkiszűéséhez.

 

A gyermekvédelmi felelő, a pedagógusok, szülő, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert hátrányos helyzetűtanulóknál –a hátrányt elődézőokok feltárása érdekében- az osztályfőökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

 

A gyermekvédelmi felelő a szabadidőfelelő kollegával együtt tájékoztatást nyújt a hátrányos helyzetűtanulóknak a számukra szervezett szabadidő programról (színházlátogatás, kirándulás, délutáni sportfoglalkozás, iskolai-, kerületi-, nyári-, speciális táborozás).

 

Szakemberek bevonásával drog- és bűmegelőési elődásokat szervez az érintett korosztály számára.

 

Az iskolaorvos és a védőőbevonásával szexuális felvilágosító elődásokat szervez.

 

A hátrányos helyzetű tanulási gondokkal küzdőtanulók tanulási előenetelének figyelemmel kísérése a gondok időeni észlelése, és javaslattétel az esetleges megoldásra.

 

Tanácsadás tanulóknak, szülőnek hogy milyen iskolán belüli, ill. kívüli segítséget kaphat tanulási, szociális problémáinak megoldásához.

 

Fegyelmi eljárásokon való részvétel, a tanuló képviselete.

 

Szociális ellátások számbavétele. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

40

 

 

 

Hiányzások (igazolatlan!) követése és megfelelőintézkedések megtétele (szülő jegyző gyermekjóléti szolgálat értesítése).

 

Magántanulók nyilvántartása, kapcsolattartás, hátrányos helyzetűtanuló esetében a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése.

 

Kapcsolattartás, együttműödés minden olyan szervezettel, amely gyermekvédelmi feladatokat is végez:

 

 BRFK XI: Kerületi Rendőfőapitányság

 

 Budapest Főáros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Jegyzőe, mint Elsőokú Gyámhatóság

 

 Újbudai Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat

 

 Nevelési Tanácsadó

 

 Védőő szolgálat

 

 Gyógyír XI KHT Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Iskolai Védőő Hálózat

 

 XI. kerületi Logopédiai Intézet

 

 Beszédvizsgáló Országos Szakértő és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

 

 1. számú Főárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ.

 

Esetmegbeszéléseken való részvétel, azok megszervezése amennyiben a probléma ezt igényli, ill. a pedagógusok kezdeményezik.

 

A tanulási gondokkal küszködőtanulókat nyilvántartja, előenetelük segíti.

 

Részképesség zavarral küzdőtanulókat szakemberhez irányítja, felmentésüket kezdeményezi.

 

A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködő(tanulási kudarcnak kitett), tanulók felzárkóztatását segítőprogramban való közreműödés. Javaslatot tesz felzárkóztató foglalkozásokra, egyénre szabott követelmény kialakításával.

 

Fejlesztőórák a felmentett és a tanulási nehézségekkel küszködőtanulók számára, fejlesztőpedagógusi segítségével.

 

A gyermekvédelmi felelő részt vesz a szociálisan hátrányos helyzetűtanulók, családok gondjainak enyhítésében. Ennek érdekében felméri az érintett családokat és az osztályfőökök javaslatát figyelembevéve kezdeményezi:

 

 

 

étkezési támogatást a tanuló számára

 

a tankönyv hozzájárulást

 

iskolai alapítvány támogatását étkezés, kirándulás, középiskolai előészítőstb. fedezéséhez

 

ingyenes ill. kedvezményes táboroztatást

 

a hátrányos helyzetben lévőcsaládok hivatalos, anyagi juttatásokat eredményezőügyek intézésében tájékoztatást nyújt

 

a krízishelyzetben lévőcsaládokat (közműartozás, díjhátralék stb.) a segítőhálózathoz irányítja

 

intézi az alanyi jogon járó iskolai étkeztetés, valamint a tankönyv hozzájárulás jogosultságának megállapítását (igazolások begyűtése).

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

41

 

 

1.6.4.1 BŰMEGELŐÉSSEL, ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, ERŐZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐTECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐISMERETEK

 

A bűözés történelmi-társadalmi produktum. Nagysága, terjedelme, összetétele, struktúrája, elkövető és sértetti köre egyaránt szignifikáns arra a társadalomra, amelyben keletkezik, amelyben az aktív (a bűmegvalósítók) és a passzív (a sérelmet szenvedettek, a bűcselekmények áldozataivá válók) szereplő élnek, cselekednek, hatnak, nyernek és szenvednek.

 

Nagy figyelmet kell fordítanunk a fokozottan veszélyeztetett csoportokra. Kiemelt jelentőéget tulajdonítunk a család- és a gyermekvédelemnek.

 

A gyermekvédelem feladatai között fokozott gondot fordítunk:

 

 

 

a kockázatok ismertetésére

 

az átmeneti gondozásra

 

az alkohol- és drogfogyasztásra

 

az iskola utáni és szünidei elfoglaltságok szervezésére.

 

 

 

Az állandó és megbízható munkahely a társadalomba való beilleszkedés egyik legfontosabb tényezőe. A felnövekvőgenerációk társadalmi beilleszkedése szempontjából kiemelt fontosságú a szocializációt biztosító kisebb, illetve nagyobb (az iskolai) közösségek funkcióinak maradéktalan ellátása.

 

A nevelés elsőleges, meghatározó fontosságú színtere a társadalom legkisebb, ám a fejlőőegyéniségre rendkívül jelentő hatást gyakorló sejtje: a család.

 

A további szocializációnak és a társadalmilag kívánatos tudás- és ismeretszintnek a megszerzése szempontjából pedig kiemelkedik az oktatás realizálódásának a színtere, az iskolai környezet.

 

Ezért is kiemelten fontos az oktatásban a bűmegelőési szempontok érvényesítése:

 

 

 

Erőíteni kell az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmet, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatukat.

 

Az iskolai nevelő- és oktatómunkában fokozni kell az alapvetőetikai és állampolgári ismeretek elsajátíttatását és a bűmegelőéssel összefüggőtájékoztató tevékenységet.

 

Ösztönözni kell a felzárkóztató oktatás megszervezését.

 

 

 

A megelőés lehetséges formái:

 

 

 

a létminimum alatt élő és a nagycsaládosok támogatása

 

a fiatalok oktatása, különösen az iskolából kimaradt 16 éven aluliaké

 

a hátrányos helyzetűrétegek támogatása.

 

 

 

Általános cél: bűelkövetőé és áldozattá válás megelőése

 

Eszközök:

 

 

 

alkalomszerűtájékoztató elődások

 

szervezett (iskolai) programok

 

könyvek, filmek

 

rendezvények, kiállítások.

 

 

 

Főtevékenységi körök:

 

 

 

család,- gyermek- és ifjúságvédelem

 

környezetvédelem

 

magyar irodalom

 

délutáni szabadidő tevékenységek.

 

 

 

Konfliktuskezelőprogramok: Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

42

 

 

 

Ahhoz, hogy a gyerekeket tanítani tudjuk arra, hogyan kezeljék a bennük és körülöttük támadó konfliktusokat, egyrészt magunknak kell megtanulnunk a konfliktusokat kezelni, másrészt a gyerekekkel kell ismernünk, hogy megfelelőeszközöket válasszunk a konfliktuskezelés tanításához.

 

A konfliktuskezelés a mindennapi életben jelen van, tantárgy független.

 

Tanfolyam keretében alkalmazzuk:

 

- A Gordon-féle konfliktuskezelőmódszert

 

- Bíró Andrea - féle meditációt.

 

 

1.6.5 A szociáis háráyok enyhíéé segíőtevéenysé

 

 

Iskolánk sokat tesz a szociális hátrányok enyhítéséért. Tanulóink számára szorgalmazzuk a napközis és tanulószobai foglalkozásokon való részvételt.

 

 

1.6.5.1 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSÉNEK MÓDJAI

 

 

folyamatos kapcsolattartás az óvodákkal

 

szülő értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon egyéni beszélgetések alkalmával szerzett információk

 

osztályfőöki órák tapasztalatai

 

folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal

 

 

1.6.5.2 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A KÖVETKEZŐTEVÉKENYSÉGI FORMÁKAT SZERVEZZÜK

 

 

felzárkóztató és tehetséggondozó programjainkat a nem kötelezőidőeretben valósítjuk meg

 

az osztályfőöki munkaközösség szervezésében a tantestület megismerkedik a drog- és bűmegelőési programokkal

 

tájékoztatjuk a szülőet a szociális juttatások lehetőégeirő

 

folyamatosan tájékozódunk a helyi, regionális és országos pályázati lehetőégekrő és sikeres pályázat esetén az iskola tehetséges és rászoruló diákjait támogatjuk

 

az osztályfőök kezdeményezésére a szülőegyetértésével, a nevelőestület javasolja a napközis és tanulószobai csoportba való felvételt

 

napi kapcsolatot tartunk az iskola logopédusával, szükség szerint igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó és az áthelyezőbizottság segítségét

 

hagyományainkhoz híven minden tanévben szervezünk erdei iskolákat és nyári táborokat, melyek költségeit a szülő vállalják, de igényelhetik az alapítvány támogatását is.

 

 

 

Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

43

 

1.7 Az intéméyi dötéi folyamatban valótanuló rézvéel rendje Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

44

 

 

 

1.8 Kapcsolattartá a szüőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel

 

1.8.1 A tanuló kööséé éintőkapcsolattartái formá

 

 

A tanulók demokratikus fóruma a Diákönkormányzat /DÖK/, melynek kapcsolatát az intézménnyel az SZMSZ szabályozza. Minden osztálynak választott képviselő vannak. Ő képviselik társaikat az iskolai választmányban. Az iskolai választmány tartja a kapcsolatot a DÖK vezetőtanárán keresztül a tantestülettel és az iskola vezetőégével.

 

 

1.8.2 A szüő kööséé éintőegyütműöéi formá

 

 

A gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességének kibontakoztatásában együttműödünk a szülő közösségével.

 

Folyamatosan követjük közvetlen környezetünk igényeit. Tanévenként két alkalommal /félévenként 1-1/ szervezünk szülő értekezletet, 4 alkalommal /október, december, március, május hónapokban/ tartunk fogadóórát.

 

A Szülő Szervezet tájékoztatására két alkalommal megbeszélést szervezünk.

 

Az „Őmezei Hírvivő címűkiadványunkban, tanévente legalább két alkalommal, beszámolunk iskolánk eseményeirő.

 

Rendkívüli szülő értekezletet tartunk:

 

- a jövendőelsőosztályosok szüleinek /június/

 

- a nyári iskolai táborokban résztvevőtanulók szüleinek /táborvezető/

 

- ha az osztályfőök vagy a szaktanár indokoltnak tartja.

 

Minden évben legalább 2 alkalommal „yílt nap”-ot tartunk a leendőelsőosztályos tanulók szüleinek, és 1-2 alkalommal az elsőés második osztályos tanulók szüleinek.

 

A felsőb évfolyamokon is szervezünk „yílt nap”-ot tanévenként 1 alkalommal márciusban.

 

Tájékoztatást adunk a szülőnek

 

- új, belépőtantárgy esetén szülő értekezleten a szaktanárok tantárgy céljairól, feladatairól, a követelményekrő, a tanulási módszerekrő

 

- megismertetik a szülőet az ellenőzés és az értékelés módjairól.

 

A szülő feladatok, problémák kezelése érdekében szülő fórumot szervezünk.

 

Az iskolaszék tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola életérő, programjairól, fejlesztési terveirő, és mindenrő, ami az iskola életét döntőmódon meghatározza.

 

 

1.8.3 Az iskola partnerei

 

 

Az oktató-nevelőmunka tartalmi kérdéseinek megvitatásában rendszeres kapcsolat alakult ki a XI. kerületi Újbudai Pedagógiai Központtal. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

45

 

 

 

A szakmai munka segítése, fejlesztése érdekében az intézmény egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: Őmezei Közösségi Ház, Weiner Leó Zeneiskola és Zeneműészeti Szakközépiskola, körzeti óvodák. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

46

 

 

 

1.9 A tanulmáyok alatti vizsga vizsgaszabáyzata

 

1.9.1 A vizsgaszabáyzat hatáya, céja

 

 

A vizsgaszabályzat célja

 

A vizsgaszabályzat hatálya

 

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

 

 

 

osztályozó vizsgákra

 

különbözeti vizsgákra

 

javítóvizsgákra

 

 

 

vonatkozik.

 

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

 

 

 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik

 

akit a nevelőestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

 

akit a nevelőestület határozatával javítóvizsgára utasít.

 

 

 

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő

 

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

 

 

1.9.2 Az étéelé rendje

 

1.9.3 A vizsgatágyak rézei é köetelméyei

 

 

A vizsgatárgyak a következő lehetnek:

 

Magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, testnevelés, ének–zene, informatika, rajz és műlkotások elemzése.

 

A vizsgatárgyak követelményeit a kerettanterv alapján kidolgozott helyi tanterv tartalmazza. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

47

 

 

 

1.10 A felvéeli eljáá é az iskolavátá

 

 

Az elsőosztályba felvételt nyerhet az a gyermek, aki a törvényi előrásoknak megfelelőn betöltötte adott év augusztus 31-ig a 6. életévét, és rendelkezik iskolaérettséget igazoló szakvéleménnyel.

 

A nemzeti köznevelésrő szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az elsőévfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időzakban kell beíratni.

 

A tanulók felvételérő az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételrő vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató megküldi a szülőrészére.

 

Az általános iskola, köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében van.

 

Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend határozza meg. A halmozottan hátrányos helyzetűtanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehetőa sajátos nevelési igényűtanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

 

Különleges helyzetnek minőül, ha a tanuló

 

 

 

a) szülőe, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő vagy

 

b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

 

c) munkáltatói igazolás alapján szülőének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

 

d) az iskola a lakóhelyétő, ennek hiányában tartózkodási helyétő egy kilométeren belül található.

 

 

 

Jelentkezés elutasítása esetén a szülő a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet.

 

Magasabb évfolyamba felvételt nyerhet az a gyermek, aki:

 

 lakóhelye szerint az iskola körzetébe tartozik

 

 a szülőkérésére, igazgatói döntés alapján

 

Az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőég van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Pedagógiai Program Őmezei Általános Iskola

 

 

 

48

 

 

 

2 Helyi tanterv

 

2.1 A váasztott kerettanterv megnevezée

 

 

A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérő és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérő szóló

 

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek).

 

 

 

A kerettanterveket 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján a munkaközösségek átdolgozták, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és iskolánk arculatát.

 

 

 

Az óraterv kialakításánál figyelembe vettük a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérő szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteit.

 

 

A váasztott kerettanterv tantágyait é óaszáait az alábi táláatok tartalmazzá.

 

 

 

 

Óaterv a kerettantervekhez – 1-4. éfolyam Tantágyak

1.éf.

2.éf.

3.éf.

4.éf.

Magyar nyelv és irodalom

7+0,5

7+0,5

6+1

6+0,5

Idegen nyelv

0

0

0

2+1

Matematika

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism.

0

0

0

0

Környezetismeret/Természetismeret

1+0,5

1+0,5

1+0,5

1+0,5

Fizika

0

0

0

0

Kémia

0

0

0

0

Biológia - egészségtan

0

0

0

0

Földrajz

0

0

0

0

Ének-zene

2

2

2

2

Dráma és tánc/ Hon és népismeret

0

0

0

0

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Informatika

0+0,5

0+0,5

0+1

0+1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőöki

0

0

0

0

Tantágyak óaszáa

23

23

22

24

Szabadon tervezhetőóaszá

2

2

3

3

Rendelkezére álóóakeret

25

25

25

27